500 millió árvízi védekezésre

2009. július 2.

A kormány azonnali 500 millió Ft-ot juttatott a vízügyi tárcának a központi költségvetés általános tartalékából az árvízi védekezéshez, melynek eddigi költségei megközelítik a 700 millió forintot – jelentette be Szabó Imre.

Amennyiben az áradás folytatódik, és további védekezési és helyreállítási munkálatok válnak szükségessé, a kormányzat biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. A vízügyi szakemberek összesen 853 km hosszan folytatják az árvízi védekezést, a fővédvonalon dolgozók létszáma több mint 925 fő. A védekezés során a vízügyi szolgálat eddig közel 300 ezer db homokzsákot, 365 m3 homokot, 3567 tonna kavicsot, 3200 m2 fóliát és 1500 db fáklyát használt fel.

Folyóink elsőrendű, állami fővédvonalain jelenleg 853 km hosszan van érvényben védelmi készültség, ezen belül már lényegesen rövidebb folyószakaszokon van érvényben a legmagasabb, harmadfokú árvízvédelmi készültség, ugyanakkor az alacsonyabb fokozatú készültséget továbbra is fent kell tartani. A vízügyi igazgatóságok eddig 210 főt vezényeltek át a Rábához és a Dunához az ország más területeiről, a védekezéshez összesen 293 db gépjárművet használnak.

Harmadfokú a készültség a Lajtán, összesen 36 km hosszban. Harmadfokú készültség esetén állandó járőrözés folyik a töltéseken, beavatkozásra készenlétben vannak a védelmi osztagok, és elhárítják a töltésen és a mentett oldalon előforduló árvízi jelenségek következményeit (szivárgások, csurgások, buzgárok). Másodfokú a készültség a Dunán Dunakilitinél, Győrnél, Komáromnál, Esztergomnál, a Rábán Sárvár alatt összesen 345 km hosszban. A fővárosi védvonalakon a Dunán 87 km hosszon változatlanul másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Másodfokú készültségnél – amikor a folyó már eléri a védtöltéseket – megerősítik a figyelőszolgálatot, növelik a védekezéshez készenlétben állók létszámát. Elsőfokú a készültség a Dunán az Ipoly torkolattól a déli országhatárig, a Rábán és a Mura mentén, és az Ipolyon összesen 472 km hosszan, ilyen készültségnél a vízügyi igazgatóságok munkatársai fokozott figyelőszolgálatot tartanak, lezárják a zsilipeket, ellenőrzik a különböző műtárgyakat, folyamatosan elemzik a hidrológiai, vízjárási helyzetet.

A vízügyi igazgatóságok a védvonal bejárások során az árvízvédelmi feladataik mellett vízminőségi figyelőszolgálatot is ellátnak, hogy a hullámtereken, a vízpartokon vagy az elöntött területeken lévő szennyező anyagok ne okozzanak vízminőség romlást. Az igazgatóságok a veszélyeztetett önkormányzatokkal szoros kapcsolatban állnak, folyamatosan biztosítják a műszaki szaktanácsadást és lehetőség szerint homokzsákkal, fáklyával, kisgéppel való ellátást. A vízügyi szakemberek műszaki segítséget nyújtanak a lehullott nagy csapadék okozta helyi vízkárok esetében is.