A magyar vízkincset kutatni kell

2009. május 28.

Az életminőséget alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló élelem és víz mennyisége és minősége - vélekedik Várallyay György agroökológus.

Az akadémikus a Miniszterelnöki Hivatal és az MTA közti együttműködés keretében folyó stratégiai kutatási projekt vezetőjeként a Kormányzati Fórumnak nevezett műhelykonferencián számolt be eddigi eredményeikről.

"Térségünk időjárása szélsőségesebbé és szeszélyesebbé vált, ezáltal nehezebben jelezhető előre. A 2008-as hőmérsékleti és csapadék adatok is azt támasztják alá, hogy térben és időben is nagyobb az ingadozás" - idézte a projektvezető agroökológus. Az egyre fontosabbá váló édesvíz legnagyobb potenciális raktározója Magyarországon a talaj, ezért degradációjának, vízháztartásának és a benne található elemek körforgásának kutatása elengedhetetlen. Várallyay szerint ezek a kutatási eredmények lehetővé tehetik a jövőbeni jobb előrejelzést, ezáltal felkészülést.

A Kárpát-medencében a globálishoz képest is erőteljesebb a változás: az utóbbi száz évben a melegedés a globálisan tapasztalt 0,76 Celsius fokkal szemben meghaladta az 1 Celsius fokot, de a Kisalföld térségében például 1,3 Celsius volt - emlékeztetett Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára.

A klímaváltozásról és hatásairól nemrégiben jelentetett meg hiánypótló könyvet a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara a téma jeles magyar szakértőinek közreműködésével. A Klímaváltozásról mindenkinek című kötet közérthetően, táblázatokkal, grafikonokkal és gyönyörű fotókkal illusztrálva röviden összegzi mindazt, ami a mindenkit érintő témáról ma tudni érdemes. Külön fejezetekben szól arról, hogyan befolyásolja az éghajlat megváltozása a vízügyet, az ökoszisztémákat, a humán- és állategészségügyet, az élelmiszerbiztonságot és az energiaellátást. (MTI)