A vízháború küszöbén

2009. augusztus 31.

Éhínség és vízhiány söpör majd végig bolygónkon, és egész népcsoportok kerekednek fel, hogy új, élhető hazát keressenek maguknak. Mindez már 2030-ban bekövetkezhet - állítja a brit kormány tudományos főtanácsadója, John Beddington professzor.

Addigra a föld népessége 6,7 milliárdról 8,3 milliárdra gyarapodik, mégsem lesz élő ember, aki ne érezné majd a saját bőrén a világon eluralkodó káoszt. – Ha nem állunk elő azonnal valami megoldással, minden ingataggá válik – figyelmeztetett a professzor a Guardiannak nyilatkozva. – Új népvándorlás indul meg, amint a globális felmelegedés miatt terméketlenné vált földekről elmenekülnek az emberek. A jelenséget világszerte zavargások követik majd – jövendölte.

Beddington vészjósló adatai szerint 50 éve nem volt olyan kevés élelmiszer-tartaléka az emberiségnek, mint most, márpedig 2030-ra másfélszer több ennivalót kell előállítanunk a mainál. De ez még semmi, hiszen a jelenleginél harmadával több ivóvizet, valamint 50 százalékkal több energiát is keríteni kell valahonnan. Mindezt úgy, hogy közben a káros anyagok kibocsátását is radikálisan csökkentenünk kell. Nem csoda, hogy a tudós koponyák szerint a legrosszabbra is fel kell készülni.

De mi lesz velünk itt, Magyarországon? Tudósaink előrejelzése egybevág Beddington professzor jóslatával: a Kárpát-medencében sem lesz olyan az élet, mint annak előtte.

– Életminőségünk rosszabb lesz, hacsak nem kezdünk el már most felkészülni a ránk váró jövőre – nyilatkozta a Blikknek Láng István (77) akadémikus, a globális klímaváltozás hazai hatásait vizsgáló „Vahava projekt” tudományos tanácsának elnöke. – Előre gondoskodnunk kell mindenről: új víztározókat kell építeni, új vetésszerkezeteket és növényfajtákat kell bevezetni, valamint nagyobb tárolókra van szükség, ahol az ínséges évekre gondolva a jelenleginél több élelmiszert raktározhatunk el.

De hogyan állunk a felkészüléssel? Láng István szerint a magas szintű döntésekkel jól állunk, azaz a politikusaink egymással egyetértve rögzítették a célokat és a keretszámokat. A tényleges cselekvésben azonban máris késésben vagyunk. – Mindenki helyesel, de kevés a konkrét lépés. Gazdasági nehézségek nehezítik ugyan a folyamatot, de a jövő érdekében muszáj megkezdeni a felkészülést! – hangsúlyozta az akadémikus. Márpedig Láng szerint a jövő már el is kezdődött. – Időjárásunkban egyre növekednek a szélsőségek, ezt már a bőrünkön tapasztaljuk. Az Alföld elsivatagosodása már megkezdődött, a kiszáradás pedig nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hiszen kihatással van a házak, utak építésére, a gátak és a hidak állapotára is – hívta el a figyelmet. A szakember tudós társaival együtt tovább munkálkodik a megoldáson, de meglehetősen borúlátó a nem túl távoli jövőt illetően. – Sokan kérdezik tőlem, hogy pontosan milyen is lesz majd a környezetünk 20 év múlva. Erre nehéz a pontos válasz, de hogy jobb lesz-e vagy rosszabb, azt már most megmondhatom: rosszabb. (blikk)