Az atomerőmű a csúcs vízfogyasztó

2009. november 18.

Talán kevéssé köztudott, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. Magyarország legnagyobb vízfelhasználója. Utána jártunk, mihez mennyi vízre van szükségük.

Az atomerőmű éves vízfelhasználása valahol 2.5 és 3.1 mmilliárd köbméter között van, ez függ a termelés mennyiségétől, és egy sor más tényezőtől. Pakson minden szigorú szabályok és előírások mentén zajlik. Az éves lekötött mennyiséget minden évben előre jelezzük az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőségnél – ecseteli Pécsi Zsolt környezetvédelmi csoportvezető.

Másodpercenként 100-110 köbméter vizet emelnek ki a Dunából, ami elképesztően nagy mennyiség. Később persze a teljes mennyiség visszakerül a folyóba, de előtte a kondenzátorok hűtésére használják az előszűrt hűtővizet.

A kinyert vizet a folyóvíznél átlagosan 8 fokkal magasabb hőmérsékleten bocsátják vissza. Az előírások szerint 11 foknál mindenképpen alacsonyabbnak kell lennie a többlethőmérsékletnek. Mikor a külső hőmérséklet plusz 4 fok alatt van, akkor a határérték valamivel magasabb, a többlethőmérséklet 14 fok lehet. A hőmérsékleti korlát vonatkozik a visszabocsátás által érintett folyószakaszra is. A Duna vízhőmérséklete nem haladhatja meg a 30 c fokot. A szakember elismeri ugyanakkor, hogy volt már példa többlet hűtővíz kitermelésre a hőmérsékleti korlát betartása érdekében. Ez akkor fordulhat elő, ha a Duna hőfoka amúgy is meghaladja a 25 fokot. Az tehát vitathatatlan, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. hozzájárul a Duna hőterheléséhez, de a felmelegedés nem bontja meg az ökológiai egyensúlyt – olvasható a vállalat tavalyi környezeti jelentésében.

Pakson persze nemcsak kondenzátor hűtővízként, hanem ipari pótvízként is használnak Dunából nyert vizet. 1 millió köbméter sótalan vizet állítanak elő évente, ioncserés tisztítással. Az eljárás során ipari hulladékvíz is keletkezik, ami megfelelő ülepítés után kerül kibocsátásra. Ez mintegy 140-160 ezer köbméter/év. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalan víz előállítása során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják. A hulladékvíz semlegesítése és ülepítése a 10.000 m3-es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi.

Kommunális szennyvízből évente 200-250 ezer köbméternyi keletkezik. Ezt a vizet saját, teljes oxidációs biológiai tisztítóval kezelik a atomerőműben – teszi hozzá a környezetvédelmi csoportvezető.

Pakson egyébként egy önellenőrzési terv alapján mérik a határértékeket, amit a környezetvédelmi hatóság is rendszeresen ellenőriz. Kérdésünkre, hogy mi a sorsa a mérlegen felüli szennyezett vizeknek, Pécsi Zsolt elmondta, tartályokban gyűjtik a radioaktív folyadékot, megmérik a szennyezettség mértékét, és csak azt követően eresztik vissza a Dunába. A víz visszaeresztési pontokon is mérik a radioaktív anyagok mértékét. Folyamatos a mintavétel, a környezetvédelmi hatóság a saját laborjában is ellenőrzi a víz szennyezettségét.

Miközben meglehetősen rémisztően hangzik, hogy radioaktív vizeket eresztenek vissza a Dunába, a szakember sietve hozzáteszi, hogy csupán 0.25 százalékban használják ki a kibocsátási korlátot, ennek is csak tört része a folyékony kibocsátás. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a környezetre nézve még egy sokkal nagyobb mértékű radioaktivitás sem jelentene komoly veszélyt.

A környezetben egyébként is rengeteg radioaktív anyag van. Ehhez képest az atomerőmű kibocsátása annyi, mintha egy órával hosszabb lenne az év, szinte kimutathatatlan – fűzi hozzá a csoportvezető, aki maga is részt vesz az évente készülő környezetvédelmi jelentések elkészítésében.

Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrzik. A monitoring rendszerben52 db talajvízfigyelő kutat vizsgálnak különböző – az ellenőrzött technológiától függő – paraméterre. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 112 kút vízszintjét regisztrálják, köztük 16 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. A monitoring rendszerrel vizsgálják a felszín alatti víz radioaktív szennyeződését is. A Paksi Atomerőmű Zrt. szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A kitermelt víz vas- és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz.

A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltak. (www.vizpiac.hu)