Bhutánban is kincs a víz

2009. augusztus 10.

Ki hinné, hogy a Himalájától keletre elterülő, fél Magyarországnyi, kétmilliós országban is lehet vízhiány. Pedig ott a folyókat egyaránt táplálja a hegyek olvadékvize és a monszun esőzés.

Hajnali hat óra van. Denchen, a 26 éves bhutáni lány ma is egy mosatlan ruhákkal teli kosárral lép ki az ajtón, a kosár tetején pedig üres pet palackok magasodnak. Az ujjai végével még egy-egy marmonkannát is megmarkol, mielőtt nekiindul a fárasztó gyalogtúrának a legközelebbi ivóvíz lelőhelyhez.

Denchen számára ez rendszeres program, főleg amióta Lobesába költözött. Itt hetente kétszer jön víz az egyik közkút csapjából, ilyenkor a helybéli asszonyok libasorban várják, hogy nekik is jusson néhány liter az éltető nedűből. „Soha még nem volt ekkora a vízhiány errefelé” – ecsetelik a mindösszesen néhányszáz fős városka lakói.

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy évről-évre egyre többen költöznek Lobesába, mert több környező kistelepülésen már egyáltalán nincs víz, így a közkutat is ezrek veszik igénybe. Penjor, Messina, Goensa vagy Thinley mind-mind olyan környékek, ahol a lakosok 2004 óta reklamálnak az elégtelen vízszolgáltatás miatt.

Van, ahol hetente egyszer még jön némi víz, de egyes településeken már hetente egyszer sem. A kéthetente csordogáló folyadékból pedig képtelenség fenntartani a családokat, kiváltképp a tanév közben. A gyerekek szomjasak, koszosak, az asszonyok pedig fél napokat állnak sorba néhány kanna vízért. (www.vizpiac.hu)