Eltűnhet az Iguazu-vízesés

2009. szeptember 20.

A klímaválságról elmélkedni egészen már, mint látni, hogy mindez hogyan hat a természetes vizekre. Nem kizárt, hogy megtörténik az egyik legnagyobb dráma: elapad az Iguazu-vízesés.

Az Iguazu-vízesés megközelítéséhez legalább egy méretes ponchora van szüksége a látogatónak. A világ egyik legszebb látványossága ez, azt mondják: csoda! A látvány egészen biztosan önmagáért beszél, Argentína észak-keleti határa Brazíliával lélegzetelállítóan szép. Esőkabátos turistacsoportok tucatjait permetezi át a nyirkos levegő, a környéket pedig belepik a színes pillangók, legalább harminc őshonos lepkefaj élőhelye ez.

Az idei év azonban még a nyirkos-esős hétköznapokhoz szokott faunát is alaposan megtréfálta, vagy inkább meglepte, ugyanis ami történik, az már cseppet sem tréfadolog. Hónapokig egy gramm eső nem esett, és csak a turistaszezont megelőző napokban kegyelmezett meg az idő. Végül az utolsó pillanatban megteltek ugyan az Iguazu és Panama-folyók vízgyűjtői, de a szárazság igen nagy riadalmat okozott a természetvédők körében.

A klímaváltozás vízre gyakorolt hatása, éppen az ilyen jelenségek miatt, valószínűleg uralni fogja a decemberi koppenhágai klímacsúcsot is. Választ kell találni arra, a föld mit kezdjen az Ausztráliát már egy évtizede sújtó kiszáradással, vagy a Dél-Afrikai Köztársaságot és Brazíliát kínzó csapadékhiánnyal. E két állam ráadásul nemcsak öntözésre és szomjoltásra használja a vizet, hanem áramtermelésre is. A vízierőművek azonban egyre kevesebb vízenergiát fognak fel, ami az elmúlt években komoly fennakadásokat okozott a növekvő népességet kiszolgáló államok áramellátásában.

A Iguazu-vízesésnél dolgozók évtizedek óta nem láttak még ilyet. Idén tehetetlenül nézték, ahogy hónapokon át csak egyre zsugorodik Argentína büszkesége, az egykor bővizű látványosság. Az Iguazu ősi indián nyelven is azt jelenti „nagy víz”. A világ vízeséseinek kétharmada Argentínában van, ami komoly turisztikai bevételt jelent a dél-amerikai ország számára. A világörökség részét képező Iguazut egyébként több mint egymillióan látogatják, de félő, hogy egy-két éven belül már nem lesz mit megcsodálni.

A drámai állapot idén májusig tartott, egészen addig a szokásos vízmennyiségnek mindösszesen huszonöt százalékát hozta a folyó, így a vízesés is csak siralmasan csordogált. Margarita Mielnichuk biológus azt mondja, hogy még a madarak is máshogy csipogtak a kiszáradóban lévő vízesés felett. A szakemberek sajnos azt sem tudják kizárni, hogy rövidesen a madarak éneke lesz az egyetlen hang, amit az Iguazu-vízesés torkolatánál hallani lehet. (www.vizpiac.hu)