Európában pótolni kell a vízenergiát

2009. október 26.

Ismét a szakmai viták homlokterében van az egyre bizonytalanabb vízenergia, vagyis a klímaválság hatására kieső alternatív energiaforrások pótlása.

A Frankfurti Egyetem Hidrogeológiai Tanszékének kutatói szerint a gleccserek gyorsuló olvadása alaposan átrajzolhatja Európa energia térképét. Az öreg kontinensen felhasznált elektromos áram csaknem húsz százalékát vízerőművek termelik.

Különösen a svájci Alpokban, és a mediterrán térségekben lesz nehezen kiváltható a vízenergia – állapítják meg a tudósok. Hozzáteszik, hogy a változó klimatikus viszonyok egyes régiók számára a megszokottnál sokkal több csapadékot hozhatnak. Miközben Svájcban kevesebb, addig Norvégiában több vízenergia lesz kitermelhető a növekvő csapadékmennyiség miatt – vélekednek a szakemberek.

Európa számára az egyik lehetőség a kieső energia pótlására a mesterséges energiatermelő víztározók létesítése lehetne. Ez gyakorlatilag két hatalmas medencét jelent, az egyikből leengedik a vizet a másikba, majd visszapumpálják, és minden kezdődik előröl. A probléma csak az, hogy a mesterséges vízenergia rendszer akár lényegesen több energiát is elhasználhat, mint amennyit valójában megtermel, de legalább biztosítja az energiahiányos időszakokban is a hálózatok áramellátottságát.

A másik fontos érv a vízenergia mellett az éppen a liberalizált árampiac, vagyis a tény, hogy a megtermelt energia korlátozás nélkül vándorolhat a különböző EU-s tagállamok között. 2007-ben az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra a kontinensen felhasznált összes energiamennyiség legkevesebb húsz százalékának megújuló forrásokból kell származnia. (www.vizpiac.hu)