Fejér harcol, de büszke a vizeire

2010. március 22.

Fejér megyében jobb a víz az országos átlagnál, mégis problémát okoznak az új határértékek. Székesfehérvárott állítólag sem klór, sem hormon nem veszélyezteti a fehérvári vízfogyasztót.

Fejér megye nagy részén semmi probléma nincs a vízzel, az idei esztendőtől kezdve mégis több helyütt törnie kell a fejét a vízszolgáltatónak és az önkormányzatoknak: vajon mit is kezdjenek azokkal a különböző veszélyesnek nyilvánított anyagokkal, amelyek a megengedett határértéket súrolják, illetve néhol túllépik azt. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársa, Varga Erika szerint az arzén, valamint az ammónia és a nitrit kérdése azonban nem azért vált S.O.S. fontossá, mert hirtelen megemelkedett a vízben a szintjük, hanem azért, mert tavaly decemberben szigorodott a határértékeket szabályozó kormányrendelet. Van néhány település, ahol az új, literenkénti 10 mikrogrammot eléri, illetve meghaladja az arzén, amely hosszútávon fogyasztva komoly károkat okozhat a szervezetben.

- A vízminőség javító programban induló önkormányzatokat szakmailag és anyagilag támogatjuk. Megeshet, más bázisból vagy más rétegből kell venni a vizet, esetleg tisztítóberendezést kell felszerelnünk - árulta el Rácskai András, a Fejérvíz üzemviteli osztályvezetője. - Néhány településen az ammóniával, illetve az abból létrejövő nitrittel is volt gond - a kormányrendelet módosításának köszönhetően -, ám ezeket speciális fertőtlenítő adagolásával már megoldották. A határértéket jóval meghaladó nitrit ugyanis veszélyes lehet főleg a kisgyermekek számára, ugyanis a vér oxigénszállító képességét gátolja.
Székesfehérváron azonban nem kell aggódni hasonló problémák miatt, sőt... - árulta el Zsebők Lajos, a Fejérvíz kommunikációs vezetője, aki ma a víz világnapja alkalmából a csapvíz értékeiről tart előadást a megyeházán: sem klór vagy szerves klórszármazék, sem pedig hormon nem veszélyezteti a fehérvári vízfogyasztót.
- A fehérváriak az ásványvizek egy jelentős részéhez hasonló 500-600 milligramm össz ásványianyag tartalmú karsztvizet isznak. Nagyrészt a kincsesbányai és a csóri bázisból, kisebb részben pedig az Aszalvölgyből és a Sóstóról érkezik a víz a csapokba. Tehát nem felszíni vízből, amelybe kerülhetett hormon vagy más egyéb nem oda való anyag - így Zsebők Lajos, aki kérdésünkre elmondta: a csővezetékek anyaga, kora nem befolyásolhatja a vízminőséget, a tömbházakban tehát a panelokban azonban akadhatnak problémák: A belső rendszerekben pangó víznek lehet kellemetlen szaga, íze. Az ilyen csővezetékekben, ha nem öblítik a szövetkezetek rendszeresen, biofilm alakulhat ki, amelyben pedig sok minden kitenyészhet...

A víz Székesfehérváron igen kemény - hallani gyakran, de hogy ez pontosan mit is jelent, kevesen tudják: a vízben oldott kalcium és magnézium sók arányára utal, s előnye, hogy frissebbnek érződik tőle az ital, hátránya viszont, hogy nagyobb mennyiségű vízkő oldódhat ki belőle. A megyeszékhelyen azonban igencsak határérték alatt van ez a jellemző is, így tehát nem állja meg a helyét az az urbánus pletyka, mely szerint a fehérvári lányok bőre az itteni víz miatt szárazabb lehet.
- Sokan szeretik még mindig a szikvizet - mondta Kozma László, székesfehérvári szódagyáros, aki már tizenkét éve űzi a szakmát. A műanyag szifonokba s nagyobb tartályokba töltött buborékos víz komoly szűrési fázison megy át, s úgy kerül bele a szén-dioxid. Az ásványvíz kiváló alternatívája lehet a régen nagyobb divatnak örvendő, de talán újra előtérbe kerülő szikvíz. Sokan pontosan tudják ezt, a vendéglátóhelyek és a nagyobb vízellátást biztosítani kötelező cégek is gyakran kényeztetik csiklandozós vízzel a fogyasztókat. Ma, a víz világnapján a mindennapjaink vize van a középpontban de vajon meddig vehetjük természetesnek a jelenlétét? (fmh.hu)