Fejlesztik a beregi gátakat

2009. április 15.

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Európai Uniós forrásból tovább folytatja a Bereget védő árvízvédelmi rendszer fejlesztését.

Az 1997-ben elkezdett munkák szerves folytatásaként magasításra és szélesítésre kerül az árvízvédelmi töltés Vásárosnamény és Lónya között. A töltésfejlesztésen kívül a programban fejlesztésre, felújításra kerülnek mindazon létesítmények, amelyek az árvízvédelmi rendszer szerves részei (gátőrházak, folyószabályozási létesítmények, megfigyelő állomások).

A munkák előkészítéséhez szükséges források elnyerését követően 2008. decemberében, közbeszerzés útján, a Viziterv-Öko Konzorcium kapott megbízást a tervezési és pályázat előkészítési feladatokra, amelyek 2009.májusára várhatóan befejeződnek és ez év őszén a kivitelezési munkák el is kezdődhetnek.

A töltésfejlesztés szükségessége és célkitűzései

A beregi árvízvédelmi rendszer fejlesztésének szükségességét az elmúlt évtizedek árvizei (1947-48; 1998, 2001), illetve más tudományos vizsgálatok is alátámasztják.

Az elvégzett számítások, elemzések szerint a Felső-Tisza árvízszintjei az elkövetkező évtizedekben tovább emelkedhetnek és nagy valószínűséggel 0,5-1,5 méterrel meghaladják az eddigi (2001. évi) legnagyobb szinteket.

A vízszintemelkedések okai között említhetjük: az éghajlat szélsőségesebbé válását, a folyó és a töltések közötti hullámtér lassú, folyamatos feltöltődését. A kárpátaljai töltésfejlesztések hatására az ott elmaradó gátszakadások miatt is növekedhet a hazai árhullámok hevessége és magassága.

A törvényekben és jogszabályokban rögzített jelenlegi hazai árvízvédelmi fejlesztési stratégia lényege: az árvízvédelmi töltések magasságát és keresztmetszetét olyan mértékben kell fejleszteni, hogy az képes legyen az átlagosan száz évenként egyszer előforduló árvizek kivédésére. Az ennél is nagyobb árhullámok elleni védelmet pedig árapasztó tározók építésével, illetve a meder vízszállító képességének növelésével kell biztosítani.

A beregi árvízvédelmi töltések fejlesztése 1997-ben Gulács térségében kezdődött, és 2005-re érte el Vásárosnaményt. Egy kisebb szakasz fejlesztése Tiszakerecseny-Mátyus között 2007-ben megvalósult.

A beregi térséget ukrán oldalról is érhetik elöntések, de már magasítják a Borzsa töltéseit Mezővári térségében is. Szalóka-Csap szakaszon a Tisza töltéseinek erősítését már befejezték.

A most előkészítés alatt levő KEOP pályázat pozitív elbírálását követően 2009-2012. között mintegy 28 km szakaszon folytatódik a beregi töltés fejlesztése. Vásárosnamény-Lónya között átlagosan szakaszon átlagosan 0,5-1,0 m-rel lesz magasabb és jelentősen szélesebb a töltés. A folyamatos problémát jelentő vásárosnaményi Kismadai gátszakasz is átépítésre kerül. Három folyószakaszon (Szalóka, Lónya, Tiszaadony,) a jéglevonulást segítő folyószabályozási művek átépítésre kerülnek. A tervek szerint új gátőrház épül Lónyán és Tiszakerecsenyben. Megújul a jelenlegi megfigyelő és távjelző hálózat.

A fejlesztéseket követően a beregi töltésrendszer úgy a magyar, mint az ukrán oldalon teljes hosszában megfelelő magasságú lesz. A tervezett beregi árapasztó tározó még tovább fogja növelni a térség árvízi biztonságát.

A területszerzés menete

A projekt előkészítése több ütemben történik. Ennek egyik első állomása az építéshez szükséges területek megszerzése. A jogszabályok szerint állami árvízvédelmi célú beruházást csak állami tulajdonban lévő területeken lehet végezni, ezért szükséges a töltés nyomvonalát érintő magántulajdonok megszerzése.

A tervezők a Földhivatal adatai alapján kiválogatták azon ingatlanoknak tulajdoni lapjait, amelyeket a meglévő tervek szerint érint a töltésfejlesztés. Hivatásos értékbecslő által, a jogszabályokban előírt módon, megtörtént az ingatlan vagy ingatlanrész forgalmi értékének meghatározása. Ezt követően a tulajdoni lapon található adatok alapján a tulajdonosok levélben tájékoztatást kaptak az Állam vételi szándékáról, és egyben árajánlatot is az ingatlanra vagy ingatlanrészre vonatkozóan.

Amennyiben a tulajdonos elfogadta a javasolt vételi árat, a csatolt előszerződés aláírásával nyilvánította szándékát az adásvételre. Ha a tulajdonos nem értett egyet a felajánlott vételárral, vagy nem küldte vissza az előszerződést, a földterület kisajátítási eljárással kerül az Állam tulajdonába. Az előszerződéseket elfogadó tulajdonosokkal 2009. november-decemberében kerülhet sor a végleges szerződések megkötésére és a vételi árak kifizetésére. Kisajátítás esetén a kisajátítási eljárás vagy a bírósági határozatot követően történnek meg a kifizetések.

Az építéshez szükség van jelentős földmennyiségre, ami további területek vásárlását teszi szükségessé. Az ilyen célra kijelölt területeket, (anyagnyerőhelyeket) talajvizsgálatok alapján minősítették töltésépítésre alkalmassá. E területek megvásárlása is folyamatban van.

Tudni kell még, hogy az érintett földek döntő részén 2009-ben még akadálytalanul folyhatnak a mezőgazdasági munkák. (szon.hu)