Górcső alatt a határmenti vízbázis

2009. május 29.

Felmérik a magyar-ukrán határ közelében található felszín alatti vízkészleteket. A vízbázisok utánpótlódásának vizsgálatát EU-finanszírozással és norvég támogatással végzik a szakemberek.

A norvég finanszírozási mechanizmus segítségével a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az ukrán féllel közösen vizsgálja a határon átnyúló felszín alatti vizeket. A vizsgálat eredményei alapján kidolgozzák azokat az intézkedéseket, amelyek hosszú távon szolgálják az ivóvízbázis védelmét.

A határ mindkét oldalán az ivóvízellátás felszín alatti vízbázisokra alapul, melyek rendkívül sérülékenyek. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott „Határon átnyúló együttműködés fejlesztése a magyar-ukrán határtérségben” című program keretében pályázat kerül benyújtásra „Vízbázisvédelmi feladatok a magyar-ukrán határtérségben” címmel, amely projekt lehetőséget biztosít a határral osztott vízbázisok utánpótlódási területeinek határon átnyúló részének a megkutatására. A pályázatunkat a VÁTI támogatásra érdemesnek ítélte, a támogatási szerződés 2009. március 11-i aláírásával a projekt megvalósítása elkezdődött. A projekt költségvetése huszonötmillió forint, a támogatás mértéke 90%. A befejezés határideje 2010. március 10. A projektbe partnerként vonjuk be a Kárpátaljai Geológiai Expedíciót. Az expedícióval a projekt újszerűsége miatt ez lesz az első munkakapcsolat.

A projekt megvalósulása – közvetlen céljain túl – a jövőbeni vízellátási és környezetvédelmi fejlesztések megalapozására szolgál a határ mindkét oldalán, a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotának megismerése pedig a jó állapot megőrzésén keresztül illeszkedik az EU Víz Keretirányelv elvárásaihoz.

Magyarországon a vízellátást biztosító üzemelő vízbázisokon kívül 75 még nem kihasznált, kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkező területet (lokális távlati vízbázist) tartanak nyilván. Ezek a vízbázisok jelentik az ország stratégiai ivóvíztartalékait. A Fetikövizig működési területén lévő távlati vízbázisok közül a Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis különösen érzékeny a határainkon túli hatásokkal szemben. A felső-pleisztocénben északnak forduló Tisza folyó a Szatmári-síkságon mintegy 40-60 m vastag, alig tagolt kavicsöszletet rakott le a folyó mentén kb. 5-10 km-es sávban, amely fölött mindössze néhány méter vastagságú agyagos, iszapos fedőösszlet található.

Emiatt állami beruházás keretében megvalósult a Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata. Kijelölésre került a hidrogeológiai védőövezet. A vizsgálatok alapján az egységes vízadó hosszú távon is stratégiai vízbázisnak tekinthető, amely nagyon jó minőségű ivóvízzel rendelkezik. Viszont az elvégzett vizsgálatok nem terjedtek ki a Tisza jobb parti (ukrán oldali) utánpótlódási területeire.

Kárpátalja ukrán-magyar határ menti régiójában a lakosság közműves ivóvízzel történő ellátása az előttünk álló időszakban fog döntő részben megvalósulni. A jó ivóvízzel való ellátás - az érintett térségben - egyetlen elfogadható alternatívája a felszín alatti vízből történő vízbeszerzés. A lakossági ivóvízellátás alapjául szolgáló édesvizeket tároló alluviális összlet 60-100 méter vastagságú. Az ukrán szakemberek becslése alapján ez az ivóvízkészlet mintegy 1,1 millió m³/d mennyiségben prognosztizálható, mely elegendő mennyiségű a lakosság teljes vízszükségletének kielégítésére. Az összlet földtani felépítéséből kifolyólag felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben sérülékeny. (indexkelet.hu)