Harc a vízpiacért

2009. november 3.

A Pécsi Vízműért folytatott háborúskodás nyomán szakemberek arra hívják fel a figyelmet: a baranyai csata ugyan egyedi történet, de a háttérben egyre keményebb harc dúl a vízszolgáltatási piac újraosztásáért.

A vizesszakma és az önkormányzatok ellenzik, hogy az újraosztásnál a külföldi tőke is szerepet kapjon.

Szeptemberben a pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a város vízművéből kivásárolja kisebbségi partnerét, a francia Suez-csoportot. A város fölmondta az üzemelési szerződést a Pécsi Vízművel, s a szolgáltatást rábízta új cégére, a Tettye Zrt.-re. Miután a vízmű Suezhez hű vezetése vonakodott átadni a Tettyének a víziközműveket, az új cég biztonsági őrökkel elfoglalta a vízművet. A lépés jogi, politikai és diplomáciai vitát kavart.

A pécsi vezetésnek egyebek mellett az volt a kifogása a Suezzel szemben, hogy a vízműnek a város által ellenőrizhetetlen leányvállalatai részt vásároltak 17 kisebb vízszolgáltató cégben, s ennek költsége drágította a pécsi víz árát. A történethez tartozik: Pécsett egy Fidesz-SZDSZ irányítású közgyűlés adta el a vízmű 48 százalékát 1995-ben, amit most a fideszes vezetésű közgyűlés - az MSZP-vel egyetértésben - szeretne visszavenni.

A hazai víz- és csatornaszolgáltató cégek közül mind többen törekednek az expanzióra. A hazai ivóvízigények 80 százalékát önkormányzati, 20 százalékát állami tulajdonú cégek elégítik ki. Ez utóbbiak a regionális vízművek. Öt ilyen cég van, közülük a legnagyobb a 15 milliárd árbevételű Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt., amely 360 település 730 ezer lakosának szolgáltat. Szekó József, a DRV igazgatósági tagja, Mohács fideszes polgármestere elmondta, hogy a társaság szeretne még több településsel szerződést kötni. De ez nem könynyű, mivel gyakran más szolgáltató aláígér a DRV árainak, s az önkormányzatok inkább az olcsóbb - de a DRV szerint alacsonyabb színvonalon teljesítő - szolgáltatót választják.

A másik négy régiós cég is szenved az aláígérőktől, de ettől még valamennyien terjeszkedni akarnak. A legkisebb, a 23 település 140 ezer lakóját szolgáló Tiszamenti Regionális Vízmű (TRV) stratégiai elemzése megállapítja: számítani kell arra, hogy a térség számos kis vízműcége - mivel nincs elegendő fejlesztési forrása - belekényszerül az integrációba. A TRV ennek a folyamatnak a nyertese akar lenni. (nol)