Hogyan öntözzünk?

2009. április 10.

Eltérő öntözési igénye van zöldséges-, gyümölcsös-, valamint a díszkertnek, illetve a pázsitnak. Bármilyen módszert is alkalmazunk, a lényeg, hogy a víz eljusson a növények gyökeréhez.

Mivel a fűfélék viszonylag sekélyen gyökereznek, az esőztető vízutánpótlás elegendő számukra, ám a pázsitba ültetett cserjék-, és fák - lévén hogy jóval mélyebben gyökereznek - emellett alkalmanként úgynevezett árasztó öntözést is igényelnek. Köréjük ezért tanácsos földből kör alakban mélyedést ásni, mely megakadályozza a víz oldal irányú elfolyását. Az árasztásos öntözés azonban meglehetősen vízpazarló módszer, de a leggyakrabban alkalmazott esőztető öntözés kiegészítéseként jól alkalmazható. Egy milliméter vastagságban a talajra juttatott víz, egy centiméteres vastagságban nedvesíti át a talajt. Ezzel a módszerrel kiszámítható, hogy mennyi vizet kell kijuttatni ahhoz, hogy a gyökérzónában a talajt átnedvesíthessük.

Az úgynevezett esőztető öntözést végezhetjük automata öntözőrendszerrel, vagy öntözőfejekkel ellátott tömlővel, amelyet könnyen mozgathatunk a területen. Ezek nagyban megkönnyítik a kertészkedő dolgát, hiszen nem kell órákig az öntözést felügyelni, a tömlős módszernél elegendő csak alkalmanként az öntözési területet változtatni. Az automata öntözésben alkalmazott szórófejek a rotoros és a spray típusok. Mindkettő a szórófej központjából kiinduló kör alakzat beöntözésére képes, illetve különböző méretű körcikkek öntözését is beállíthatjuk. Így viszonylag egyszerűen, a szórófej helyét és a szórásképet figyelembe véve, sokféle öntözési alakzatot kialakíthatunk kertünk adottságaihoz igazodva.

Az öntözőtömlőre szerelhető szórófejeknél is hasonló a helyzet: itt azonban a kör szórásképű típusok mellett a téglalap alakot beöntözők is gyakoriak. Léteznek már az öntözőcső és a kerti csap közé beszerelhető elemmel működő öntözőkapcsolók is. Ezeken beállíthatjuk úgy is, hogy az éjszakai órákban öntözzenek, így a részbeni automatizálásnak köszönhetően mindössze az a feladatunk marad, hogy a szórófejeket alkalmanként áthelyezzük a még öntözetlen területekre.

Az öntözés beállításakor a leggyakoribb hiba, ha nem hagyunk az öntözésekkor szakaszolt területek között átfedést. Ebben az esetben e területek határvonalain hamarosan jelentkezni fognak a növényeken a vízhiány tünetei. Tehát ha sávokban tapasztalunk lankadást, vagy a pázsit sárgulását, akkor valószínűleg ez a gond.

Az öntözés idejének megválasztása is lényeges. Az esti vagy hajnali órák a legmegfelelőbbek, hiszen ekkor a növények nincsenek felhevülve, a rájuk hulló hideg vízzel nem okozunk olyan nagy hőmérsékletkülönbséget. A két időpont közül a késő esti annyival jobb, hogy éjszaka hosszabb idő áll rendelkezésre az öntözővíz hasznosítására a növényeknek, míg a reggeli öntözéssel a gyorsan fokozódó délelőtti hőmérséklet miatt nagyobb lesz a párolgás miatti vízveszteség. (építinfo)