Jön a szükségvízellátás

2010. március 24.

Nem április 1-jétől, de egykét hónapon belül elrendeli az ÁNTSZ a „szükségvízellátást” azokon a dél-alföldi településeken, amelyeken a vezetékes víz arzéntartalma meghaladja az uniós értéket.

A vízszolgáltatók és az önkormányzatok tiltakoznak: az egyedi ellátás évente milliárdokba kerülne, és sem a költségvetésben, sem az önkormányzatoknál nincs meg a fedezete.

Korábbi hírek szerint már áprilistól elrendelte volna az ÁNTSZ az úgynevezett „szükségvízellátást” azokon a településeken, ahol a vezetékes víz arzéntartalma meghaladja a 10 mikrogramm/literes uniós határértéket. Egy 2001-es kormányrendelet szerint Magyarország 2009. december 26-ig kért és kapott haladékot, hogy az ivóvíz minőségét az uniós normáknak megfelelővé tegye. Mivel a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programból szinte semmi sem valósult meg, csak hatástanulmányokra költöttek el kétmilliárd forintot, az ÁNTSZ-nek intézkednie kell: ha a vezetékből nem megfelelő víz folyik, akkor lajtos kocsival vagy zacskós, esetleg palackozott formában kell eljuttatni a lakossághoz a normáknak megfelelő ivóvizet.

A zacskós és palackozott vízből napi három liter, a lajtos kocsiban szállítottból napi öt liter a fejadag. Korábban szó volt arról, hogy csak a hat évnél fiatalabb gyermekeket és a várandós kismamákat érintené a szükségvízellátás, az ÁNTSZ szerint azonban nem lehet különbséget tenni: az arzénes víz mindenkire káros.

Mucsi Gyula dél-alföldi regionális tiszti főorvostól megtudtuk: egyelőre konzultációt folytatnak az érintett önkormányzatokkal és vízszolgáltatókkal. Megkérdezik, történt-e változás a korábbi vízminőségi paraméterekben, illetve az önkormányzatok és vízműcégek hogyan kívánják teljesíteni az uniós normákat.

„Közös megoldásokat” keresnek, de nem zárható ki, hogy a későbbiekben „bizonyos hatósági kényszerintézkedéseket” alkalmaznak. Arra a kérdésünkre, hogy erre mikor kerülhet sor, a regionális tiszti főorvos a feletteseivel való egyeztetés után azt felelte: az adategyeztetés lezárulása után, „egy-két hónapon belül” rendelhetik el, hogy vízfejadagot juttassanak el a lakossághoz.

A 9700 lakosú Szeghalom speciális helyzetben van: jelenleg is működik ott vízminőségjavító berendezés, de az csak mintegy 30 mikrogramm/literig képes kiszűrni az arzént a vízből. Nagy István, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának vezetője elmondta: nem tudják pontosan, mennyibe kerülne a szükség-vízellátás, de az biztos, hogy nagyon sokba. Elvileg van rá lehetőség, hogy költségvetési forrásra pályázzanak.

Eddig azok az önkormányzatok kaphattak támogatást, amelyeknél kirívóan magas volt az ivóvíz önköltsége –de a pénz már eddig sem volt elég. Ha fel tudnák gyorsítani a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program megvalósítását, akkor is csak 2013 elejére lehetne leghamarabb az uniós normáknak megfelelő vezetékes vize Szeghalomnak. Addig zacskós vagy palackos ivóvizet kellene adni az embereknek; ennek költségeire nincs pénzük.

Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere elmondta: náluk 4200 embernek kellene zacskós vagy palackos vizet biztosítani. Ennek költsége elérné a havi 10 millió forintot. Ezt biztosan nem tudják kifizetni. A részletekben is rengeteg a vitapont: például az iskolásoknak otthon vagy az iskolában, esetleg mindkét helyen kell jó vizet kapniuk? Ki fizeti a más településen tanulók vagy dolgozók ivóvizét: az az önkormányzat, ahol laknak, vagy az, ahol tanulnak, illetve dolgoznak? Nagy Béla szerint a választások előtt már nem születik ezekben a kérdésekben döntés, ugyanakkor félő, hogy az Európai Unió előbb-utóbb szigorúan fellép az általa meghatározott minőségi paraméterek kikényszerítése érdekében.

Békés megyében 40 település 190 ezer lakóját érinti a probléma. A szükségvízellátás megszervezése a jogszabályok szerint a helyi vízszolgáltató feladata, a költségei azonban az önkormányzatokat terhelik.

Krisztován Anna, a Békés Megyei Vízművek Zrt. szóvivője érdeklődésünkre hangsúlyozta: nem a víz minősége romlott az eddigiekhez képest, hanem a szabályozás szigorodott. Az érintett települések többségén a vízben található arzén mennyisége minimálisan haladja csak meg az Európai Unió által előírt 10 mikrogramm/litert. Békés megyében a legolcsóbb, lajtos kocsis megoldás is évi hatmilliárd forint többletköltséget jelentene, a legdrágább, de legkönnyebben kezelhető palackos kiszerelésű ivóvíz költsége ennek körülbelül a duplája lenne.

A számítások szerint a szükségvízellátás költsége jóval meghaladja a teljes vízminőség-javító programnak az önkormányzatokra jutó költséghányadát. Ha az ÁNTSZ elrendelné a kényszerintézkedést, az éppen a hosszú távú vízminőség-javító beruházások saját erős hányadára szánt pénzt vonná el az önkormányzatoktól. Ez arra ösztönözné a települési döntéshozókat, hogy ne a hosszú távon biztonságosan fenntartható, hanem a leggyorsabb és a legolcsóbb megoldásokat válasszák.

A Békés Megyei Vízmű Zrt. szerint a tervezett kényszerintézkedés nem azt szolgálja, hogy hosszú távon biztonságos és jó minőségű vízhez jusson a lakosság. A kötelező ivóvízfejadag bevezetése legfeljebb elbizonytalanítja és elrettenti az embereket a közüzemi víztől – Krisztován Anna szerint ez nem lehet érdeke egyetlen hatóságnak sem.

Mucsi Gyula kérdésünkre válaszolva kijelentette: az a víz, amelynek arzéntartalma az előírt határértéket meghaladja, nem alkalmas sem ivásra, sem ételkészítésre. A tervezett kényszerintézkedés nem azt jelenti, hogy az ÁNTSZ „elzáratja a csapokat” – fürdésre és mosásra a továbbiakban is használható lesz a vezetékes víz. (nol.hu)