Katmandu a vízhiány fogságában

2009. szeptember 29.

Nepálban az elmúlt években a vízhiánnyal és annak beláthatatlan következményeivel riogatták a lakosságot. A riogatásnak azonban véget vetett a valóság: a krónikus vízhiány megérkezett!

Sumitra Mahardzsan számára mindennapos kényszer a sorban állás. A vízért Katmanduban, Nepál fővárosában már kora hajnalban százak indulnak útnak, hogy kígyózó sorokba rendeződve hozzájussanak a legalapvetőbb higiénés szükségletek elvégzésekor is nélkülözhetetlen folyadékhoz. „Gyakran itt töltöm az egész délelőttöt, ilyenkor kiamardok az iskolából is” – panaszolja a 15 éves Sumitra Mahardzsan.

A diáklány még a szerencsésebbek közé tartozik, ő legalább naponta egyszer hazavihet egy kanna vizet, amihez mások, Katmandu elszigeteltebb körzeteiben hónapokig sem jutnak hozzá. „A csapokból van, ahol már fél éve nem jött egy csepp ivóvíz sem” – meséli a rémes állapotok egyik elszenvedője, Ramesh Gurung. Katmandu vízellátását a Bagmati folyó, illetve a folyót tápláló hét környező vízfolyás próbálná biztosítani, nem túl sok sikerrel.

A főváros vízigénye már évek, sőt évtizedek óta meghaladja a kapacitásokat, és ezt csak tetézi a tény, hogy Katmandut az átlagosnál is érzékenyebben érinti a klímaváltozás, és az urbanizáció. Rameshwar Shrestha, a Katmandu vízellátásáért felelős vízmű szóvivője azt mondja, az elmúlt években a szokásos csapadékmennyiség alig fele esett Nepálban, ami teljesen ellehetetlenítette a munkájukat, a kétmillió katmandui lakos ellátását.

Szintén gondot okoz, hogy a több mint százéves ivóvízvezeték-hálózat 38 százaléka ereszt, felújítása pedig dollár milliókba kerülne, amit sem az önkormányzat, sem pedig az állam akar kifizetni. (www.vizpiac.hu)