Kína vízerőműveket épít

2009. április 22.

Kínában közel duplájára emelnék a Jangce folyó hidroelektromos kihasználtságát, jóllehet az ázsiai országban egyre többen érvelnek a gátak építése ellen.

Kína leghosszabb folyójának jelenlegi 36 százalékos vízierőművi kihasználtságát 2020-ra közel 50 százalékosra kívánják növelni, a 60 százalékos arányt várhatóan 2030-ig érnék el. A folyó energiájának megcsapolásához szükséges új gátakat a Jangce felső szakaszán lévő mellékfolyókra, elsősorban a bőséges vízhozammal rendelkező Jalung (Yalong), a Tatu (Dadu) és Vucsiang (Wujiang) folyókra építenék.
    

A Jangce vízgazdálkodási bizottságának elnöke szerint a folyó erőforrásait megfelelően fogják kezelni; 2020-ig a Jangce vízhozamának legfeljebb 25 százalékát használhatnák ipari célokra és a mezőgazdasági területek öntözésére. A jelenlegi 17,8 százalékos felhasználáshoz képest ezt az arányt 2030-ban is 30 százalék alatti szinten akarják tartani.
    

A vízgazdálkodási szempontból haszon beruházások - mint a közép-kínai Három Szoros gát, az észak-déli öntözőcsatorna, valamint a vízlépcsők egymáshoz kapcsolódó láncolata - jelentős ökológiai károkat okoznak. A kínai tudományos akadémia legfrissebb tanulmánya szerint a gigantikus védmű és erőmű tározójának közelében a víz minőségének romlása mellett jelentős, halászatra alkalmas területek semmisültek meg.
    

A kínai folyók rendelkeznek a világon a legtöbb, elméletben mintegy 540 millió kilowattnyi energiával. A kínai nemzeti energiaügyi hivatal célja, hogy a vízerőművek jelenlegi 172 millió kilowattnyi kapacitását 2020-ra mintegy 300 millió kilowattra növeljék.