Kiszáradhat a Duna?

2010. május 25.

Környezetvédők számításai szerint ötven év múlva jelentősen lecsökken a Duna vízszintje. Az éghajlatváltozásból adódó negatív tendenciákat már most láthatjuk az árvizeknél és a szokatlanul alacsony vízállásoknál.

Az éghajlatváltozásból adódó negatív tendenciákat már most láthatjuk az árvizeknél és a szokatlanul alacsony vízállásoknál.

A Dunának ez a részvízgyűjtője 11 millió ember lakhelye, és 3000 méteres hegycsúcsoktól a néhány száz méteres dombságokig gyűjti össze és vezeti le a vizet. Az itteni változások persze nem csak Bajorországban idéznek (majd) elő változásokat, hanem a Duna alsó szakaszán, így Magyarországon is. A közlekedés, a turizmus, az öntözés, az energiatermelés és az ipari vízfelhasználás igényeit kell itt összehangolni, ami mutatja a vízigények összetett természetvédelmi, szociális és gazdasági jellegét.

A klímaváltozás hatásai szoros összefüggésben vannak a folyók vízellátásával. A Duna vízállásának hosszú távú változása elsősorban az Alpok állandó hótakarójának csökkenése miatt lesz érezhető, de a természetes növénytakaró átalakulása és a mezőgazdasági termelés változása is befolyásolja a felszíni vizek lefolyását. Mindezek a hatások a szokatlan kisvizes időszakokban és a mostanihoz hasonló, jelentős árvizekben mutatkoznak meg már napjainkban is.

A klímaváltozási modellek szerint a vizsgált területen a következő 50 évben a csapadék mintegy négy – tizenhat! százalékkal fog csökkeni, a középhőmérséklet emelkedése elérheti a három fokot, a párolgás pedig akár negyedével is nőhet – s a Duna vízhozama várhatóan harmadával csökken... Ezek a hatások tovább csökkentik a vízi áruszállítás adottságait, a vízre épülő energiatermelésben is komoly nehézségeket okozhatnak.

A németországi döntés-előkészítő rendszer a hazai döntéshozók számára is hasznos lehet, és felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző szakmák alapos együttműködésére van szükség, ha Magyarország is fel akar készülni ezekre a változásokra. (kemma.hu)