Magyarország nem gyerekszerető

2009. október 29.

Ezt Ranschburg Jenő professzor mondta annak kapcsán, hogy az Unicef egy gyermekjogi hónappal emlékezteti Magyarországot az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének elfogadására.

Pontosan húsz éve annak, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló egyezményt. A gyermekjogi egyezmény célja, hogy aktív szerepvállalásra késztesse az államokat a gyermekek jólétének biztosítása érdekében. További feladata, hogy összefogja és harmonizálja a különböző nemzetközi jogi szerződésekben elszórtan felbukkanó gyermekjogokat.

Az UNICEF és más nem-kormányzati nemzetközi szervezetek aktívan részt vettek az egyezmény kidolgozásában. 1989. november 20-án, harminc évvel a Gyermekjogi Nyilatkozat és tíz évvel a Gyermekek Nemzetközi Éve után, az ENSZ Közgyűlése közfelkiáltással elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amelyet 1990. január 26-án megnyitottak aláírásra. Még aznap 61 ország írta alá. Az Egyezmény rekord gyorsasággal, 1990. szeptember 2-án, egy hónappal a huszadik ratifikáció után lépett hatályba.

Azóta - az Egyesült Államok és Szomália kivételével - a világ összes országa ratifikálta. (Az USA aláírta, de nem erősítette meg.) A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991 őszén ratifikálta a gyermekjogi egyezményt, melyet az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki.

A Gyermekjogi egyezmény elvei és rendelkezései az eltelt két évtizedben gyakori hivatkozási alappá váltak a különböző társadalmi és politikai vitákban – hangsúlyozta az Unicef Magyar Bizottságának igazgatója. Kecskeméti Edit elmondta, az Unicef szeretné elérni, hogy az önkormányzati, kormányzati költségvetésekben is jelenjenek meg a gyerekjogok. „Az elmúlt ötven évben a nehézségek ellenére is több elmozdulás történt a gyerekjogok tekintetében, mint előtte évszázadok alatt” – tette hozzá az igazgató.

A programokról szóló sajtótájékoztatón jelen volt Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár és Ranschburg Jenő pszichológus is. A professzor arról beszélt, hogy drámaian csökkent a gyermekekhez köthető szakmák presztízse Magyarországon, ami egyúttal azt is jelzi, hogy valami zavar van a gyerekjogok értelmezésével kapcsolatban. „Az elmúlt húsz évben nagyon sok rossz dolog történt a magyar gyerekekkel, ők is áldozatai az átalakulásnak és a gazdasági, társadalmi válságnak” – fűzte hozzá. A professzor alapvető problémának tartja, hogy gyakorlatilag megszűntek a gyerekközösségek, ami a gyerekek boldogságának egyik záloga. Ranschburg Jenő szerint a gyerekek csak gyerekszerető országban érzik jól magukat, Magyarország pedig nem az.

A húsz napig tartó programsorozatról bővebben is olvashat itt: http://www.unicef.hu/20ev/index.html

(www.vizpiac.hu)