Mindenkinél több ásványvizet iszunk?

2010. augusztus 5.

Nem rossz a hazai ivóvizek állapota, de a közművesített vizekben helyenként az arzén gondot okoz. Gazdag a hazai ásványvíz választék, fogyasztásában megelőztük Amerikát. A kánikulai naponkon ajánlott két-három liter folyadékot fogyasztani.

Jó minőségű ivó- és ásványvizekben jól áll Magyarország, amelyek egyébként sokkal jobb és egészségesebb szomjoltók az alkoholnál. Az orvosok szerint a kánikulai napokon létkérdés a megfelelő mennyiségű, napi 2-3 liter víz fogyasztása. Testünkben minden sejtünk funkcionálása a víztől függ, szervezetünk 75 százalékban vizet tartalmaz, az agynak 85 százaléka víz.

Európában és az USA-ban nincs is gond a vízzel – ez utóbbiban egy ember naponta átlagosan 575 liter vizet használ – ám Mozambikban 4 liter jut egy emberre a főzésre és tisztálkodásra. Az Európai Unióban a hazai szigorú szabályoknál is szigorúbbak az ivóvízre előírt rendelkezések, amit a tagállamoknak be kell tartani. Magyarország már az EU-csatlakozásának előkészítése során megfigyelői státuszban bekapcsolódott a Vízellátók és Szennyvíz-szolgáltatók Nemzeti Szövetségeinek Európai Uniója (EUREAU) munkájába. Az EUREAU a közel 500 millió ember vízellátását, illetve szennyvízelvezetését és tisztítását kiszolgáló vízügyi ágazat uniós szakmai szervezete, mely a vízügyi területen egyedülálló műszaki, tudományos és vízgazdálkodási tudás, valamint gyakorlati tapasztalat birtokában van. Fő célkitűzése, hogy a vízi közművek üzemeltetésének és fejlesztésének teljes költsége úgy térüljön meg a szolgáltatási díjakból, hogy az a fogyasztók által megfizethető mértékű maradjon.

Hazánk földrajzi adottságai egyébként jók az ivóvíznyeréshez. A vízművek egészségügyi okokból változtatnak a víz összetételén. Az egyik megoldás, hogy klórt adagolnak hozzá, amire azért van szükség, mert különben betegségeket okozó mikroorganizmusok szaporodhatnak el benne. Ez – tekintettel a tömeges fogyasztásra – katasztrofális következményekkel járna. A másik beavatkozás típus, amikor a vízben lévő és egészségre ártalmas anyagokat kivonják, vagy az egészségügyi határérték alá csökkentik.

Magyarországnak egyébként tavaly decemberig kellett volna javítani az arzéntartalom csökkentésén, de egyelőre halasztást kértünk az EU-tól. A direktívának nem mindenhol tudunk eleget tenni, az Alföld északi és déli részén, illetve a Dél-Dunántúlon fellelhető vízkészleteknél sok a tennivaló arzén ügyben. Hasonló gondokat okozhat a réz fokozott jelenléte. Mindkettő esetében a korábbi literenkénti 50 mikrogrammos határértéket az unió az ötödére csökkentette. Többször foglalkoztak a hazai szakemberek például az eperjesi ivóvíz arzéntartalmával, ahol a 600 lelkes település háziorvosa azt javasolta, hogy a csecsemőknek és a kisgyermekeknek csak tisztított zacskós vizet szabad adni.

A víztisztításhoz szükséges klór "kétszínű" anyag. A szakemberek 30 éve tudják, hogy daganatos megbetegedések kialakulásában működhet közre, azonban a klórozatlan vezetékes víz egészségügyi kockázata magasabb annál, amennyivel a klór a rákos megbetegedések kialakulásához hozzájárulhat. Jelenleg nincs olyan anyag, ami a vezetékes víz fertőtlenítésére alkalmasabb volna, hiányában komoly járványokkal kellene számolni. Dél-Amerikában korábban megpróbálták klór nélkül, de súlyos járvány lett a következménye. Három hét leforgása alatt több százan estek áldozatul a fertőzéseknek.

A víztisztításhoz szükséges klór "kétszínű" anyag. A szakemberek 30 éve tudják, hogy daganatos megbetegedések kialakulásában működhet közre, azonban a klórozatlan vezetékes víz egészségügyi kockázata magasabb annál, amennyivel a klór a rákos megbetegedések kialakulásához hozzájárulhat. Jelenleg nincs olyan anyag, ami a vezetékes víz fertőtlenítésére alkalmasabb volna, hiányában komoly járványokkal kellene számolni. Dél-Amerikában korábban megpróbálták klór nélkül, de súlyos járvány lett a következménye. Három hét leforgása alatt több százan estek áldozatul a fertőzéseknek. (www.vg.hu)