Peru és a vízhiány - a fogyó vízkészlettel variálnak

2009. május 25.

Peruban komoly belpolitikai feszültségek tárgyává vált az édesvíz. A kormány már a folyók irányának megváltoztatását is kilátásba helyezte, akkora a vízhiány. A probléma Dél-Amerikában általános.

Két évtizede még a légy is alig zümmögött az Andok lábánál, a hegyek lába és az Atlanti-óceán között elterülő száraz síkságon. Mindössze néhány fügefa népesítette be a hegyekből lecsorgó vizek gyűjtőterületét, aminek gyümölcsét leginkább a helybéli kecsua indiánok élvezhették. Nos, ez az idilli kép mára jelentősen megváltozott.

A táj most Peru egyik legfontosabb export útvonala és agrárcentruma. Az öntözéses gazdálkodás pedig a természetes visszapótlódásnál lényegesen több vizet emészt fel, így apadóban vannak az édesvízkészletek. A peruiakat komolyan aggasztják a csökkenő gleccservíz-készletek. A hegylakó kecsua leszármazottakat az ivóvíz, a farmereket az öntözővíz hiánya foglalkoztatja leginkább. Az öntözésre pedig – könnyű belátni - egy sivatagban hatalmas szükség van.

Szakemberek már a vészforgatókönyveket gyártják, és azon gondolkodnak, hogy a keleti irányba, Amazónia felé folyó vizeket visszaterelik a szárazabb területekre. A víz hiánya óriási konfliktusforrás Peruban. A szakemberek arra számítanak, hogy a szárazság nemcsak a hegylakókat haragítja a farmerekre, de a gazdálkodók is berágnak majd a szintén sok vizet használó bányák üzemeltetőire, mint ahogy a rendkívül vízigényes eukaliptusz ültetvények tulajdonosai sem lesznek jóban a vízkorlátozások előtt álló fogyasztókkal és fordítva.

Peruban megindulhat egy országon belüli népvándorlás is, mert az egyébként meglévő vízkészletek eloszlása is tökéletesen egyenetlen. Az ország egyéves csapadékának mindösszesen két százaléka esik az Andoktól nyugatra elterülő országrészre, ahol a lakosság kétharmada is él. A lehulló csapadék nyolcvan százaléka pedig oda összpontosul, ahol a peruiak kevesebb, mint negyede lakik. A folyók irányának mesterséges megváltoztatása és más hajmeresztő ötletek azonban rengeteg kérdést vetnek fel. Senki sem tudja, mindez hogyan befolyásolná az ökoszisztémát, mint ahogy arra sincs válasz, kinek az érdekei a fontosabbak: a farmereké vagy a szomjazóké. (www.vizpiac.hu)