Pusztított a Szarv-ágy patak

2010. március 12.

A Jászárokszállásnál található Szarv-ágy patak medre általában csont száraz. Nemrég azonban folyókat megszégyenítő ár hömpölygött benne, veszélyeztetve épülő üzemeket.

— A Szarv-ágy patak védműveinek kiépítéséért az elmúlt több mint egy évtizedben sok levelet, kérelmet fogalmaztam — mondta Gergely Zoltán polgármester. — A patak nagy része állami tulajdonban van, így mint önkormányzat, szinte semmit nem tehetünk. Tavaly februárban az összes érintettet összehívtam és kértem a segítségüket, hogy keressünk együtt megoldást a védmű kiépítésére. Lett volna egy milliárdos nagyságrendű pályázat, amire viszont a tulajdonosnak 100 millió forint önereje nem volt. Ráadásul még terv sem létezik, amely kidolgozásának 40 milliós költségéhez is hozzájárulna a település. Fizetjük viszont a fenntartó vízgazdálkodási társulásnak az évi hozzájárulást, ami idén drasztikusan, közel egymillió forintra emelkedett — mondta a vezető.

A problémák halmozódását jelenti, hogy a polgármester a héten kapta kézhez a városba letelepülni szándékozó cég kárigényét, épülő üzemének alapjait ugyanis elmosta a patak vize. — Közel hatezer köbméter földdel akarják megoldani a építési szint emelését — tette hozzá a polgármester. — Költségekkel együtt több mint 10 milliós a kárigényük, melynek kiegyenlítése az önkormányzatunkra vár. Egy másik cég is fontolgatja, hogy hozzánk, a vízjárta területre letelepedjen-e. Együttesen 60 munkahelyet teremtenének a városban, amely most kissé bizonytalanná vált — tudtuk meg a polgármestertől. A Szarv-ágy patak állami tulajdonú szakaszának üzemeltetési feladatait 2001-től a Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat végzi.

Farkas József igazgató elmondta: — A Szarv-ágy patak ezen részén a fenntartási munkák finanszírozását a tulajdonosi jogokat gyakorló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Szakigazgatási Hivatal biztosítja számunkra. 2002-ben a patak teljes kotrására, a fák, bokrok eltávolításra, a meder rendben tartásra 7,1 millió forintot kaptunk és fordítottunk. Aztán évente csökkent ez az összeg.

Így 2003-ban 3,6 millió forintból, 2004-ben 1,6 millióból egyre kisebb területen tudtunk nád- és gazkaszálást végezni. 2005-ben semmi pénzt nem kaptunk a patak rendbetartására. 2006-ban a társulat saját erejéből több mint 5,4 millió forintot szánt a kaszálásokra és meder iszaptalanítására. Azóta is minden évben gondozzuk a hat átereszt, ami közel 200 ezer forint. Tavaly év végén kaptunk közel 2,8 millió forintot a tulajdonostól. Ebből a pénzből egyelőre csak a nádvágást tudtuk elkezdeni a télen. A további kaszálást az árvíz levonulása után megkezdjük —számolt be az igazgató.
— Mire fordítják a települések és tulajdonosok által befizetett társulási hozzájárulást?
— Ennek felhasználásáról a társulati tagok (önkormányzatok, tulajdonosok) küldöttgyűlésükön döntenek. Ez az elmúlt években nagyságrendileg 16 és 30 millió forint között volt. Ebből kell megoldanunk közel 460 kilométernyi vízfolyás karbantartási munkáit. Itt határozzák meg minden évben a hektáronkénti fizetendő díjat is. Az biztos, hogy nem a társulat feladata a védművek fejlesztése, nekünk csupán a karbantartási munkákat kell elvégezni — jegyezte meg a társulat igazgatója.

Sok kicsi sokra megy

Évente 4-5 milliót fordítanak a patak műtárgyainak karbantartására Árokszálláson. Egyes állítások szerint utoljára 2000-ben volt mederkotrás, teljes kaszálás pedig 2006-ban. Azóta pedig emlékezetük szerint semmi nem történt. Idén ismét jött az árvíz és 9,5 millió forintot fordítottak a védekezésre — tudtuk meg a polgármestertől. Ha mindet összevetünk, akár már a védművek tervezési költségét is fedezte volna a sok kiadás. (szoljon.hu)