Sivatag lesz az Alföld? - ez előfordulhat

2009. április 10.

Harminc év múlva nem lesz jég az Északi-sarkon – állítják legújabban. Egyesek az emberiség harmadának kihalását vizionálják. Mi várható Magyarországon, a Dél-Alföldön?

Harminc év múlva nem lesz jég az Északi-sarkon – állítják legújabban. Egyesek az emberiség harmadának kihalását vizionálják. Tényleg ilyen drámai a helyzet? Mi várható Magyarországon, a Dél-Alföldön?

A sarki jégtakarók olvadásával valóban rengetegen kerülhetnek veszélybe, hiszen a Föld lakosságának egyhatoda, azaz valamivel több mint egymilliárd ember él tengerparti településeken, melyek víz alá kerülése elképzelhetetlen pusztással járna. Jelenleg évtizedenként 6 centiméterrel emelkedik a globális tengerszint, tehát az évszázad végére 60 cm-es vízszint emelkedés várható. Ez nem tűnik soknak, mégis súlyos következményekkel járhat – kommentálja az ijesztő híreket dr. Makra László, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének oktatója. A felmelegedés másik velejárója, az ivóvízhiány azonban talán még nagyobb veszélyt jelenthet.

Az alternatívokkal is csak a baj van...

A napjainkban zajló globális felmelegedést tekintve jelenleg nem tudjuk, hogy mennyi az ember szerepe, és mennyi a természetes hozzájárulás. A nem szénalapú, ezért a levegőt kevésbé szennyező alternatív energiahordozók felkutatása és alkalmazása lassú folyamat, és nemcsak az olaj- és egyéb lobbi ellenérdekeltsége, de esetenként a földrajzi adottságok miatt is. Az energiát termelő vízbontásról nincsenek megalapozott kutatási eredmények, az atomerőművek ellen a zöldek lépnek fel, a vízenergia felhasználhatósága korlátozott és drága. A nap és a szél ereje sem hasznosítható mindenütt úgy, hogy megbízható alapot nyújtanának az adott ország energiaellátására – sorolja Makra László.

Hogyan lehet Magyarország Finnország?

Ha már az Északi-sarkvidék olvadásánál tartunk – folytatja –, a várható események szempontjából kiemelkedő fontosságú az a globális vízkörzési folyamat, amit szaknyelven Broecker-féle szállítószalagnak neveznek. Ennek részeként, mint ismeretes, a Golf-áramlat a Mexikói-öböl felől nagy mennyiségű és igen nagy hőenergia-tatalmú vizet szállít északkeleti irányba, Európa nyugati partvidékére, amely Izland térségében lebukik, és egy mélytengeri ellenáramlatban zárja ezt a globális vízcirkulációt.

Ha ez az áramlat leáll vagy megszűnik – márpedig az olvadás ezt előidézheti – az egész mérsékelt égövben, így Magyarországon is 5-6 fokkal hidegebb lesz. Ez esetben tehát Magyarország 10-11 fokos évi középhőmérséklete 5-6 fokra csökkenne, azaz megegyezne Finnország déli részének jelenlegi évi középhőmérsékletével. Akkor most felmelegedés vagy lehűlés? Először mindenképp felmelegedés következik, a Föld lehűlést jelentő válaszára még ükunokáiknak is lehet, hogy várniuk kell - a változás maga is évtizedekig tarthat. Ugyanakkor jelenleg semmilyen bizonyítékunk nincs arra vonatkozóan, hogy ez a drasztikus lehűlés, ami az elmúlt tízezer évben nem következett be, az elkövetkező néhány ezer év során egyáltalán bekövetkezik.

Változó évszakok: elhúzódó tikkadás

A Dél-Alföld, Szeged környéke, valamint a Dél-Dunántúl, Pécs és környéke az ország legmelegebb területei közé tartoznak. A globális felmelegedés hatása Magyarországon nyilvánvalóan abban jelentkezik, hogy a melegebb területek is továbbmelegednek, szárazabbá válnak az elkövetkező évtizedek során. Magyarországon mindössze 1 fokos melegedés esetén is az évi csapadékmennyiség jelentős mértékben csökken, a talaj szárazabbá válik.

Az évszakok megváltoznak: májustól szeptember végéig tart majd a nyár; az ősz októberben kezdődik, és hosszabb lesz a vénasszonyok nyara; a tél januártól márciusig tart, és csapadékosabb, többnyire esős lesz; a legrövidebb évszak pedig a tavasz lesz egy igen változékony időjárású márciussal és áprilissal a következő évtizedekben.

Nem az a kérdés, a környezet mit tesz érted, hanem hogy te mit teszel a környezetért!!!

Magyarországnak a lakosságszámmal arányos károsanyag-kibocsátása az előző politikai rendszerben igen magas volt a nyugati országokéhoz képest, és sajnos a rendszerváltás óta sem tudtuk teljesen ledolgozni a hátrányunkat e téren. Lemaradásunkban a történelmi múlt is jelentős szerepet játszik. A környezetvédelem egy ország szintjén pénzkérdés, nem lehet egyik pillanatról a másikra változtatni, ám ez nem lehet kibúvó – magyarázza Makra László. Viszont úgy gondolja, hogy a környezetvédelem az egyes emberek szintjén kezdődik a környezettudatos neveléssel, a környezettudatos gondolkodás kialakításával. Ha környezettudatosan állunk hozzá mindennapi feladatainkhoz, akkor a problémák sokkal könnyebben kezelhetők – zárja gondolatait.

(Délmagyarország)