Szabó a tokhalakért is aggódik

2009. június 26.

Az idei Duna Nap középpontjában a dunai tokhalak élőhelyének megóvása áll, a Zátonyi Dunánál a miniszter is részt vett a kecsegék telepítésében. Szabó Imre tájékozódott az árvízi védekezési munkálatokról is.

„A Dunát ma egyszerre ünnepeljük és aggódunk miatta, védjük értékeit és igyekszünk megfékezni hömpölygő erejét” - mondta el Szabó Imre a hatodik alkalommal megrendezett nemzetközi Duna Nap alkalmából a szigetközbeli Dunaszigeten.

A Duna 19 országot és 81 millió embert kapcsol össze, így az egyetlen olyan folyó a világon, melynek vízgyűjtőjén ennyi ország osztozik. „Egy folyó, közös felelősség” – így szól a nemzetközi Duna Nap idei évi jelmondata. A vízgyűjtő országai 2004. június 29-én ünnepelték először a Duna Napot abból az alkalomból, hogy tíz évvel korábban írták alá a Duna Védelmi Egyezményt. A nemzetközi Duna Napon 14 országban szerveznek ismeretterjesztő és kulturális programokat, fesztiválokat.

A szigetközi programok középpontjában a tokfélék élőhelyének megóvása áll. A tokok vándorló halak, legtöbb fajuk tavasszal, nyár elején a folyókba vándorol ívni, táplálkozni, majd visszatérnek a tengerekbe. Ma már kevés ilyen halat találni a Dunában, a folyószabályozás és a szennyezések hatására számuk lecsökkent, az élőhelyeik beszűkültek, a vándorlási lehetőségeik is csökkentek. A tokfélék élőhelyének megóvása egyet jelent a Duna rehabilitációjával, nagy összefogást igényel a természetvédelmi, a környezetvédelmi, a vízügyi és a mezőgazdasági-halászati szakemberek között. A tokhal-állomány rehabilitációját szaporítással, az átjárhatóságot biztosító létesítményekkel (hallépcsők, természethez igazodó vízkormányzás, biológiai partvédelem), és – elsősorban a zsákmányfajok biztosítása érdekében – az élőhelyek rehabilitációjával lehet biztosítani.

Hazánkban már jó ideje tart a vízfolyások hosszirányú átjárhatóságának megoldása, és számos élőhely-rehabilitációs projekt is zajlik. Több hallépcső is épült, egyik ilyen a Szigetközben a denkpáli hallépcső, de a közelmúltban az Ipolyon is épült két ilyen létesítmény, Tésánál és Ipolytölgyesnél. A rehabilitációt és az ökológiai átjárhatóság biztosítását tűzi ki célul az a két, összesen közel 11 milliárd forintba kerülő uniós projekt is, ami a Szigetközben indul. Az egyik projekt eredményeként teljessé válik a Szigetköz vízrendszerének helyreállítása. Visszaállítják az 1950-es évekbeli vízszintet, a mellékágakban javulnak a vízi élőlények, különösen a halak táplálkozási, szaporodási és vándorlási feltételei és helyreállítják a vízhiány miatt veszélyben lévő vizes élőhelyeket. A másik, a Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációjáról szóló uniós projekt is javítani fogja a térség vizeinek állapotát, ennek keretében rehabilitálják és a halak számára átjárhatóvá teszik a Mosoni-Duna és a Lajta mosonmagyaróvári duzzasztóját is.

A szakmai konferenciát követően Dunaszigeten sok érdekes program várja az érdeklődőket. Lesz halételfőző-verseny, gyermektánc-találkozó, bábszínház, koncert, tábori mise, hajómakett-kiállítás, táncház és csürdöngölő is. Érdekesség a Duna nevű falvak főzőversenye, de Duna menti borokat és pálinkákat is megízlelhetünk. Ezen kívül pénteken és szombaton egész nap aranymosás, halászati bemutató, kosárfonás, lovaglás, filmvetítés, szigetközi sajt- és mézbemutató várja a kikapcsolódni vágyókat. (kvvm )