Szomjazó Ázsia

2009. április 25.

A világon élő emberek felének otthont adó kontinens, Ázsia lakosaira jut a legkevesebb ivóvíz. A vízproblémák már jelenleg is kritikusnak tekinthetők, és a szakemberek szerint a jövőre vonatkozó kilátások sem túl biztatatóak.

Viszályok elé nézhet Ázsia vízkészleteinek szűkössége miatt a következő években – derül ki a most közzétett „Ázsia következő kihívása: a terület jövőbeni vízbiztosítása” című jelentésből. A klímaváltozás és a népességnövekedés jelenlegi mértéke azzal fenyeget, hogy nehezebb lesz a hozzáférés a legalapvetőbb természeti erőforráshoz – figyelmeztet a New York-i székhelyű tanácsadó testület, az Ázsiai Társaság tanulmánya.

Az említett kutatócsoport egy olyan nemzetközi szervezet, amelynek tagjai Ázsia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok erősítése, valamint az egyetértés mélyítése iránt kötelezték el magukat. A társaság meglátása szerint az ázsiai kontinensen a víz biztosításának problémája már jelenleg is kritikusnak számít: minden ötödik ember, összesen mintegy 700 millióan nem tudnak biztonságos ivóvízhez hozzájutni, az ott élő lakosság fele pedig híján van az alapvető higiéniai feltételeknek – vázolja a helyzetet az elemzés.

A tanulmányt készítők meglátása szerint a lakosság számának növekedése, a gyors városiasodás és a klímaváltozás következtében a mai állapotok tovább fognak romlani. Eszerint a víz viták okozója lehet az ellenséges szomszédok, India és Pakisztán között, és várhatóan a hatalmas Mekong folyó irányítja majd az összetett hatalmi viszonyokat Kína, és déli szomszédjai, Mianmar, Laosz, Thaiföld és Vietnam között.

A jelentés úgy látja, annak ellenére, hogy a vízzel kapcsolatos ügyek a múltban ugyan gyakrabban ösztönözték együttműködésre, mint viszályra a szomszédos államokat, a népesedési feszültségek és a vízhiány eddig példátlan mértéket ölthet a következő évtizedekben. Az egyre szeszélyesebb vízellátásból eredő közvetlen és közvetett hatások eredményeként létrejövő konfliktusokat nem szabad alábecsülni, különösen nem az egyre növekvő globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak ismeretében – figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint a vízügyi politika Ázsia biztonsága szempontjából is egyre növekvő jelentőséggel fog bírni a jövőben, mivel a kontinens lakossága a prognózisok szerint 10 éven belül 500 millióval fog növekedni, ez pedig komoly vitákat válthat ki az egyes országok között.

A vízhiányért a kormányok (is) felelősek

Ázsia vízügyi problémái nem annyira jelenleg fennálló hiánynak tudhatók be, mint inkább a szegényes vízügyi szabályozás eredményének – állapítják meg az Ázsia Társaság tagjai, akik szerint ezek hatékonyabb kormányzással és jobb vezetési gyakorlattal megoldhatók lehetnek. A beszámoló az ázsiai országok vezetése részére 10 ajánlást is megfogalmaz, többek között azt, hogy nagyobb régiókat összefogó területi együttműködésekre lenne szükség, valamint azt, hogy a vízirányítással foglalkozó szervezeteknek közvetlenül együtt kellene működniük azokkal, amelyek a védelemért és a diplomáciáért felelősek. Újabb beruházásokat is sürgetnek a társaság tagjai mind közösségi, mind egyéni szinten, hatékonyabb vízgazdálkodást és infrastruktúrát alakítva ki ezzel.

Elhangzott az Ázsiai Társaság konferenciáján, hogy a kormányoknak olyan politikát kell kialakítaniuk, amely egyidejűleg tud több problémát kezelni annak érdekében, hogy csökkentsék az országok biztonsági kockázatát és sebezhetőségét. Az ázsiai nemzeteknak regionális szemléletet kell kialakítaniuk, amelyben kormányok, nem-kormányzati szervezetek, civil társaságok és cégek működnek együtt annak érdekében, hogy tisztázzák kötelességeiket, illetve összehangolják lépéseiket. Az ökológiáért felelős vezetők nem az egyetlenek, akiknek feladatuk az eddigi irányítás módjának megváltoztatása, civil kezdeményezések is szükségesek ahhoz, hogy fellendítsék a vízhez való hozzáférés lehetőségeit, és javítsák annak minőségét – mondta beszédében az Ázsia Társaság találkozóján Jeffrey Sachs közgazdász, a Kolumbia Egyetem Földtani Intézetének igazgatója.

ENSZ-konferencia Közép-Ázsia vízgazdálkodásáról

Nemrégen zárult az a három napos konferencia, amelyen az ENSZ tagállamai vitatták meg, hogyan tudnák fellendíteni Közép-Ázsia vízgazdálkodását. A találkozó másik célja az volt, hogy megtalálják a legjobb megoldásokat a hatékonyabb vízgazdálkodást segítő határokon átívelő kereskedelmi együttműködések létrehozásához. Az összejövetel segítheti a Közép-Ázsiai nemzeteket abban, hogy fenntartható, és kölcsönösen előnyös megállapodásokat kössenek egymással a víz és az energia területén – hangzott el a találkozó megnyitóján. (kitekinto.hu)