Tanuljunk a busmanoktól

2009. november 23.

Ez James Workman amerikai újságíró könyvének célja. A szerző "A szárazság szíve" című műben bemutatja, miképpen alkalmazkodhatunk a legsúlyosabb vízhiányhoz, ha tanulunk a busmanoktól.

Workman azt mondja, számára amerikai fiatalként sem volt ismeretlen a szárazság, a vízhiány, mert abban az államban, ahol ő született, szintén takarékoskodni kellett a vízzel. Később sikeres újságíróként sokat foglalkozott a döntéshozatali mechanizmusokkal és látta: a hatalom nagyívben tesz a vízhiányra.

A szárazság szíve nemcsak egy könyv címe, de földrajzi hely is, a dél-afrikai Kalahári kellős közepén. Főhőse egy busman asszony, akinek rengeteg áldozatot kell hoznia azért, hogy ott élhessen, ahol született, vagyis a Kalahári közepén. A busmanok esete a hatalmi gőggel számos tanulsággal szolgál a ma emberének. A valós történet akkor kezdődik, amikor a törzsi népcsoportot egy döntéssel teljesen lekapcsolták a vezetékes ivóvíz szolgáltatásról, hogy rábírják őket: hagyják el a vidéket. A legtöbb busman el is menekült olyan helyekre, ahol még van víz, de sokan úgy döntöttek, mindenképpen a szülőföldön maradnak. Az újságíró egyébként úgy kerül a drámai cselekmény fő sodrába, hogy éppen egy kiküldetésen jár a Kalaháriban, amikor a terepjárója lerobban, a motor tönkremegy és kénytelen heteket a vízhiánnyal küzdő busmanok között élni. Workman persze arra felhasználja a könyve sikerét, hogy felhívja a figyelmet a széndioxid kibocsátás és a globális vízhiány összefüggéseire.

Mint mondja, a föld felmelegedése rövidtávon már akkor is megállíthatatlan, ha holnaptól minden autót leállítunk, ami nyilvánvaló képtelenség. A szerző szerint a vízhiány sokkal veszélyesebb, mint a kataklizmák zöme. Ha egy hurrikán vagy egy tornádó lerombol egy várost, akkor az emberek összefognak, de ha nincs ivóvíz, akkor egymás ellen fordulnak. Államok az államok ellen, termelők a fogyasztók ellen, szomszéd a szomszéd ellen. Mindez persze csak a modern társadalmakra igaz, a busmanok ugyanis évtizedes stratégiával rendelkeznek és képesek megküzdeni a legcudarabb vízhiánnyal is. Mi lesz azonban a fejlet országokkal? – feszegeti a kérdést „A szárazság szíve” című könyvében James Workman. (www.vizpiac.hu)