Veszélyben az EU Víz Keretirányelve?

2009. június 2.

A tagországok szegényes és pontatlan vízgyűjtő-gazdálkodási tervei miatt összedőlhet az Európai Unió Víz Keretirányelve – állítja a WWF és az EEB. Tény: a Víz Keretirányelv nem számolt a klímaváltozással.

Szergej Moroz, a World Wildlife Fund (WWF) vízügyi referense szerint a 2000-ben elfogatott Víz Keretirányelv – ami nem kevesebbet vállalt, mint azt, hogy 2015-re jó állapotba hozza az európai vizeket – mára elavult, mert kilenc éve még teljesen más vízbiztonságra vonatkozó kilátásokkal számolt. A szakember szerint a klímaváltozás felgyorsulása ellenére az EU-tagállamok eddig csak olyan terveket készítettek elő, amelyeknek klíma szempontból kevés gyakorlati haszna van, és amelyek egyáltalán nem szavatolják a jó állapot vagy más nemes célok elérését.

Pieter de Bous, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) munkatársa szerint is kevés az, ami eddig történt. Mint mondja, nem sok jelét látja az előzetes tervekben a fenntartható fejlődés szempontjából drámai vízgazdálkodási problémák felszámolásának, márpedig a hanyag és átgondolatlan vízgazdálkodás vezetett a ma tapasztalható globális vízhiányhoz. Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarország már dolgozik a saját vízgyűjtő-gazdálkodási tervein. Ezeket jelenleg is egy társadalmi vita keretében véleményezteti a lakossággal, tehát gyakorlatilag bárki elmondhatja a gondolatait a tervekről, ha ért hozzá. Részletek itt.

A magyar vízgyűjtő-gazdálkodási tervért felelős főosztályvezetőt is megkerestük a nemzetközi szervezetek álláspontjával. Perger László úgy érzi, korai még messzemenő következtetéseket levonni, a végső terveket ugyanis csak 2009. december 22-én adják le a tagállamok. Igaz ugyanakkor, hogy az eredeti Víz Keretirányelv még meg sem említi a klímaváltozást – teszi hozzá. A tagállamoktól éppen ezért azt kérte az Európai Unió, hogy legalább egy fejezetet szenteljenek ennek a kérdésnek is a dokumentációban. Magyarország is így tesz, de hogy mit is tartalmaz majd az adott bekezdés, az még kidolgozás alatt van.

2009. december 22.-e után mindenki számára hozzáférhetőek lesznek az egyes országjelentések, amelyeket Brüsszelben számos eltérő szempont szerint fognak kiértékelni. „Szakmailag, jogilag, az előírások mentén, az alkalmazott értékelő módszerek és metodikák szerint is megvizsgálják a terveket” – fűzte hozzá a VKKI főosztályvezetője, aki szerint a tervezés jelenlegi fázisában még nem jogos az elmarasztalás.

A nemzetközi szervezetek bírálatának célkeresztjében elsősorban Olaszország és Görögország szerepel, akik minden tekintetben elmaradnak a többi tagország nemzeti stratégiáinak készenléti szintjétől és minőségétől. Eddig egyedül Csehország jelentette, hogy bejezte a stratégia megalkotását, és már a társadalmi egyeztetésen is túljutott. Magyarország szintén a legelőrehaladottabb országok között van. Azonban ezekben a tagállamokban sem adnak egyértelmű választ a stratégiák az olyan kulcskérdésekre, miként szavatolható az agrárium és az ipari fogyasztók vízhasználatának drasztikus csökkentése. Hollandia, a klímaváltozás hatásainak talán leginkább kitett tagállam számos kitűnő kezdeményezéssel állt elő. A tulipánok hazájában azzal próbálkoznak, hogy a korábbi folyószabályozás helyett inkább szabadjára engedik a patakokat, és szélesítik a medreket, hogy egy áradás során utat törhessen magának a víz.

A szervezetek kifejezetten riasztónak tartják ugyanakkor a portugál gyakorlatot, illetve a cseh és más kelet-európai államok folyószabályozásra terveit. Mint mondják, ezek az országok a vízenergia kihasználása miatt betonból készített kényszerzubbonyokba zárnák a természetes vizeket. Továbbra is egyre komolyabb probléma a vízszennyezés kérdése, amelynek megakadályozására a szervezetek szerint egyik tagállam sem adott még megnyugtató választ. A nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási terveket a tagállamoknak az év végéig kell benyújtania az Európai Bizottsághoz. (vizpiac.hu)