Vízben óriások vagyunk

2009. április 10.

Sok van belőle, mégsem elég az ivóvíz bolygónkon. Igaz, Földünk 70 százalékát beborítja, valójában viszont ennek kevesebb, mint 3 százaléka alkalmas az emberi lét fenntartására.

Sokan nélkülözik a fogyasztható, megfelelő ivóvizet, ami pedig az élet, a táplálkozás alapeleme.
Mai ismereteink szerint naponta 2-3 liter vizet kellene fogyasztanunk, de a Föld lakosságának egyötöde nem jut ennyi egészséges ivóvízhez.

Mit "tud" a víz, hogy ennyire fontos szerepe van életünkben? Testünk 60 százalékát, az újszülöttekének pedig 72 százalékát adja. A vízzel nélkülözhetetlen ásványi anyagok és sók jutnak be a szervezetünkbe. Ha a víz nem megfelelő minőségű, akkor, ólom, nitrit, arzén és más nehézfémek is, melyek - ha elérik az egészségre káros határértéket - hosszabb időn át fogyasztva veszélyt jelentenek. Olykor élő mikroorganizmusok, baktériumok és egyéb kórokozók, no meg szennyeződések is kerülhetnek az ivóvízbe.

Mindebből az következik, hogy az egészséges, jó ivóvizet kincsnek, értéknek kell tekinteni, és ennek megfelelően kell gondoskodni minőségének megőrzéséről.

Vízben nagyok vagyunk

- Mi egyrészt szerencsések vagyunk, másrészt viszont kissé pechesek ivóvízkészletünkkel - jellemzi a magyarországi helyzetet dr. Borsányi Mátyás, az Országos Környzetegészségügyi Intézet vízbiztonsági osztályának vezetője. - Hogy miért? Mert olyanok az ivóvíz-adottságaink, amelyek alapvetően nem adnak okot aggodalomra. Felszín alatti vizeink több ezer évesek, s bár jó néhány településen ugyan természetes, geológiai eredetű szennyező anyagokat is tartalmaznak, de stabil gondozással, védekezéssel (megfelelő vízkezeléssel) ezeket ártalmatlanítani lehet. Felszíni, illetve karsztvíz a vízkészletünk 6 százaléka és vannak úgynevezett parti szűrésű kútjaink, melyeknek tisztítása aktív biológiai rendszerben történik. Ezek közül legsérülékenyebbek a karsztrendszerek, gondoljunk csak a közelmúlt emlékezetes, és Európában is jelentősnek számító vízjárványára Miskolcon, ahol szennyvíz került az ivóvíz alapjául szolgáló karsztvíz rendszerbe.

Időről időre néhány településen előfordulnak egyéb gondok is az ivóvízzel, ezek megszüntetésére országos program van érvényben. Jelenleg 908 települést és 2,5 millió lakost érintenek ezek a gondok, melyek közül leginkább az arzénmentesítés aktuális.

Az egészségügyi szempontból kiemelten kezelt természetes (geológiai eredetű) vízszennyezők (arzén, bor, fluorid) az arzénen kívül az ammóniumból a vízellátó rendszerekben képződő nitrit okoz egészségügyi kockázatot, 466 településünkön élő több mint 1,5 millió lakost fenyegetve. Meglehetősen gyakori és látványos a vas vagy a mangán kiülepedése, ám ez, éppúgy mint az ivóvíz zavarossága, netán kellemetlen szaga többnyire csupán vízkezelési hiányra, a karbantartás, hálózatöblítés elmaradására utal, e jelenségeknek az egészségügyi kockázata csekély.

Dolgoznak a vizeinken

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese, Horváth Lászlóné is megerősíti az elmondottakat, mikor elmondja, hogy az országos ivóvízminőség-javító program már 2001 óta folyamatban van. A bór, fluorid, nitrit határértékének megfelelő szintre csökkentése volt eddig a program legfőbb célja, most pedig az arzénmentesítés van soron, amire csatlakozásunkkor az Európai Unió illetékesei 2009 végéig adtak türelmi időt. Csakhogy a főosztályvezető helyettes azt is elmondta, hogy a program idő- és költségigénye meghaladta a tervezettet, ezért nem tudják a megadott határidőig befejezni ezt a feladatot. Így további négy év haladékot kell kérnünk az EU-tól.

Legutóbb viszont az egyik csongrádi településen, a szentesi kistérséghez tartozó Eperjesen az arzén mennyisége meghaladta a mérések szerint a megengedhető mennyiséget. Ezért az ÁNTSZ meg is tiltotta a település addigi ivóvízének a fogyasztását. Egy ideig lajtos kocsikból látják el az ivóvízszükségletet, de Borsányi doktor azonnal leszögezi, hogy ez csak átmeneti megoldás lehet.

Futunk az EU után

Az utóbbi időben az EU többször szigorította az egészségügyi határértékeket. Míg korábban l00 mikrogramm lehetett arzénból egy liter vízben, később ez 50-re csökkent, ma pedig már csak 10 mikrogramm a megengedett érték. Természetesen az ÁNTSZ, mint ellenőrző hatóság ehhez szigorúan tartja magát, és tiltó határozatai meghozatalánál hivatalos kutatási eredményeket vesz alapul.

Eperjes ivóvizét most kiemelt fontosságúként kezelik, de Horváth Lászlóné szerint az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a tárca korábban már gondoskodott e terület arzénmentesítő berendezéséről, csak időközben a helyi önkormányzat azt leállította, technikai vagy anyagi okok miatt. Utóbbiakra magyarázat lehet, hogy a vízellátás díja a kistelepüléseken gyakran nem fedezi a szükséges ráfordításokat, főként azokon a helyeken, ahol nem túl régi a vezetékes vízellátás. A tárca programja az ivóvíz javítását közvetlenül szolgáló beavatkozásokra vonatkozik, vagyis új vízbázis építésére, víztisztítási berendezések technológiai továbbfejlesztésére, uniós és hazai támogatással.

Az ivóvízrendelet módosítása napirenden van. Várhatóan kötelező lesz helyi vízbiztonsági terveket készíteni. Néhány nagy vízszolgáltató már csatlakozott is ehhez a programhoz.A jövőben minden remény megvan rá, hogy az EU-irányelvekbe is bekerül ez az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott törekvés, mert a tagországok is egyetértenek vele. (stop.hu)